Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


4. Az Egri-vár
 
 
A látogató számára úgy tűnhet, valódi középkori várromhoz érkezik, pedig az „Egri-vár” az 1968-ban forgatott Egri csillagokcímű filmhez épült. Gárdonyi Géza 1901-ben írt regénye, amely a forgatókönyv alapjául szolgált, az egri vár legendás ostromát örökítette meg, amelynek során 1552-ben Dobó István várkapitány a harmincszoros túlerőben lévő török hadsereggel szemben győzedelmeskedett. Várkonyi Zoltán filmrendező a látványos, több ezer statisztát felvonultató csatajelenetekhez választotta a Nagy-Kevély lábánál, Pilisborosjenő és Csobánka között húzódó völgyet a film egyik helyszínéül. A forgatások alatt a nagyrészt fából készült vár egy része leégett, amelyet rögtön újjá is építettek. Sajnos a film elkészülte után a vár „magára maradt”, így az ember és a természet romboló hatása mára romossá tette.
 

Pillanatképek az Egri csillagok című filmből

A „töviskes” cserjéi

 
 
A vár körüli, valaha mezőgazdasági művelés alatt álló területet töviskes cserjés nőtte be, ami a beerdősülés első lépcsője. Ezt a társulást tövises-tüskés cserjék alkotják. A gyepűrózsa, kökény, szeder és galagonya néhol áthatolhatatlan bozótost alkot.
 

Kökény (Prunus spinosa)
A kökény(Prunus spinosa)hosszú töviseivel méltó képviselője ennek a társulásnak. Ágtövisei módosult oldalágak, melyek a növényevő állatok ellen nyújtanak védelmet a növény számára. Fehér virágai lombfakadás előtt jelennek meg. Apró csonthéjas termése hamvas kékesfekete. Nevét színéről kapta, hiszen a török „kök” szó kéket jelent. Az éretlenül fanyar gyümölcsöt akkor érdemes gyűjteni, amikor megcsípte a dér, mert ekkor puhább és íze is édesebb. Finom lekvár, szörp, bor készíthető belőle. Virágának és termésének gyógyító hatását az ókori görög világtól napjainkig ismerik. A fanyar gyümölcsből készült lekvárt hasmenés ellen használták. A virágjából készült tea jó vizelet- és hashajtó. Fogyasztó hatása is ismert.

 
 

Gyepűrózsa (Rosa canina)
A gyepűrózsát(Rosa canina) vadrózsaként szoktuk emlegetni. A hajtásokon, ágakon visszahajló tüskék a bőrszövet képződményei, így könnyen le is törhetők. Fehéres, rózsaszínes virágai május-júniusban nyílnak. A húsos vacokból keletkezik érett állapotban fénylő, piros áltermése, a csipkebogyó. A magokat szúrós hegyű szőrök – „viszketőpor” – veszik körül. A csipkebogyó kiváló vitaminforrás, jelentős C-vitamin-tartalma a citroménak tízszerese. Már az ókori hajósnépek is a skorbut gyógyszerének tartották. Tea, szörp, bor, lekvár formájában fogyasztjuk. A belőle készült szörp magas vérnyomású, érelmeszesedésben szenvedő betegek gyógyitala.

 
 
 

Vadszeder (Rubus fruticosus)
A vadszeder(Rubus fruticosus) erősen tüskés, ívesen földig hajló szára 1,5-2 m hosszú is lehet. Fehér vagy rózsaszín virágaiból apró csonthéjas termések csoportja fejlődik. Az éretten fekete gyümölcs C-vitaminban igen gazdag. Nyersen vagy szörpként, lekvárként elkészítve egyaránt ízletes. Kevesen tudják, hogy a szeder leveléből hasmenés elleni, illetve vizelethajtó, izzasztó hatású tea készíthető. Levele sok cserzőanyagot, C-vitamint tartalmaz. Nagyon erős havi vérzés ellen is ajánlott.

 
 
 
A galagonya(Crataegus) levele a karéjostól a szeldeltig változatosan tagolt lehet. Jellegzetesek ágtövisei, melyek az egybibésnél 1-2,5, míg a kétbibésnél 0,5-1,5 centiméteresek. Ősszel piros áltermései díszítik. Az áltermés azt jelenti, hogy a termés kialakításában nem csak a virág termője, hanem egyéb részei is részt vesznek. A népi gyógyászatban a galagonya egyes részeit mérsékelt vérnyomásszabályozóként és enyhe szívpanaszok esetében használják. A virágjából készített alkoholos kivonat vizelethajtó hatású.
 

Galagonya (Crataegus)

 
 

Sóskaborbolya (Berberis vulgaris)
A hazánkban őshonos sóskaborbolya (Berberis vulgaris) sóskához hasonló leveléről és savanyú ízéről kapta a nevét. Leveleiben raktározza kalcium-oxalát nevű savas anyagcsere végtermékét, ezzel tartva vissza a növényevő rovarokat. Jellegzetesek 1-2 cm hosszú háromágú levéltövisei, melyeket rövidhajtásai tövében visel. Termése savanyú ízű, hosszúkás, piros bogyó. Már 2500 éve ismert e növény gyógyító hatása, az ősi egyiptomiak például a pestis ellen és lázcsillapításra használták.A gyökér és a kéregdrog főzete gyomor-, bél-, máj- és epebántalmak ellen javasolhatóak. Érdemes megjegyezni, hogy a sóskaborbolya a gabonarozsda nevű gomba köztes gazdája, emiatt számos termőhelyén kiirtották. Fertőzöttségét a leveleken megjelenő piros foltok jelzik.

 
 
 

Az apróbojtorján szaporítóképletei
Közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria)
Figyelje meg!

Ha ősszel átgázol a bokrok közötti füves területen, nadrágjába ezernyi apró termés tapad. Ezek a közönséges párlófű, népies nevén apróbojtorján szaporítóképletei, melyek az állatok szőrébe tapadva terjesztik a növényt. A növény virágos hajtásából gyulladáscsillapító, fertőtlenítő hatású tea készíthető. Egy ógörög monda szerint az i.e. 132-63 között élt király, Mithridatész Eupator fedezte fel elsőként e növény gyógyhatását. Az uralkodó nevét a növény latin nevében őrizték meg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A Kevélyek környékének madárvilága
 
 
 
 

Erdei fülesbagoly (Asio otus)
A kálvária környéki fenyves jellegzetes, rejtett éjszakai életet élő madara azerdei fülesbagoly (Asio otus).Alkonyat kezdetén indul vadászni, de megpillanthatjuk nappal is, amint szorosan a fenyő törzséhez húzódva bóbiskol. Zsákmánya elsősorban pocok- és egérfajokból áll. Fészket nem épít; szarka, varjú, karvaly elhagyott fészkét foglalja el, s ide rakja le 4-5 hófehér tojását. Amíg a tojó kotlik, illetve a fiókákat óvja, a táplálékot a hím hordja a család számára.

 

Fürj (Coturnix coturnix)
Noha nehezen vehetjük észre, hangjáról mégis megismerhetjük a fűfélék, gyomnövények között rejtőző fürjet (Coturnix coturnix). Ez a kb. 18 cm hosszú, rövid farkú madár egyetlen vonuló tyúkfélénk, a telet Dél-Európában, illetve Észak-Afrikában tölti. Sok apró rovart és gyommagvat fogyaszt. Állománya Európa-szerte csökkenőben van, ezért védett madár.

 

Fülemüle (Luscinia megarhynchos)
A Teve-sziklától az Egri-várig húzódó út menti bokrosok gyönyörű hangú dalnokai a fülemülék(Luscinia megarhynchos). Áprilistól augusztusig tartózkodnak nálunk. A hímek csendes nyári estéken a legaktívabbak, de napközben is hallhatjuk éneküket. A fészket a tojó építi, talajon, cserjék alatt, szárított levelekből, fűszálakból. Területüket a hímek harciasan védelmezik a betolakodó fajtársakkal szemben. Pókokkal, rovarokkal táplálkoznak.


Búbosbanka (Upupa epops)
A cserjés területen búbosbanka(Upupa epops) pár költ. E madár jellegzetessége hosszú tollakból álló bóbitája, mely nyakához és melléhez hasonlóan fahéjszínű, a tollak hegyén pedig fekete-fehér mintázat van. Szárnyai és farka is fekete-fehér sávozott. Tápláléka állati eredetű (ízeltlábúak, földigiliszták, apró csigák, fiatal gyíkok és békák). Tojásait odúba rakja, ahol a tojó egyedül kotlik. A nagyobbacska fiókák zavarás esetén hátulsó felüket a bejárati nyílás felé fordítják, és bűzös váladékukat fröcskölik a betolakodó felé.

 

Macskabagoly (Strix aluco)
A várral szemközti fenyvesben macskabaglyok(Strix aluco) fészkelnek. A macskabagoly állandó madarunk. Kicsi az esélyünk, hogy megpillantsuk, de kísérteties hangját éjjelente hallhatjuk; tavasszal és nyár elején a leghangosabb. Fészkelését korán kezdi, már január végén is lehetnek tojásai. Öreg, odvas fák üregeiben, épületzugokban költ, nem épít fészket. Rendkívül változatos az étrendje: rágcsálók, pici madarak, sőt a közelében költő apróbb baglyok. Magyarországon az állománya stabil.

 
 Az Egri-vár felett nap mint nap láthatjuk körözni gyakori állandó ragadozó madarunkat az egerészölyvet (Buteo buteo).Fészkét öreg tölgyfákra építi, melyhez nyugalmas területeken évekig ragaszkodik. Táplálékának legnagyobb részét a rágcsálók teszik ki. A fészekalj 2-3 tojásból áll, a fiókák 40-45 napos korukban repülnek ki.

Egerészölyv (Buteo buteo)

 
 
 

Holló (Corvus corax)
A Nagy-Kevély irányából időnként mély korrogó hang jelzi egy-egy holló(Corvus corax)jelenlétét. Nagytestű, fekete címermadarunk állománya a nyolcvanas évek végétől kezdett gyarapodni, azóta mind több helyen találkozhatunk vele. A legkorábban fészkelő fajok egyike. A tojó gyakran már február végén, téli hidegben kezd kotlani 4-6 tojásból álló fészekalján.

 
 
 
 


 
 
Kedves Látogató!
 
Szeretettel köszöntjük a Pilisborosjenői Kevélyhegyi Tanösvény 4. állomásán, az Egri-várnál! Reméljük, túrája során már eddig is rengeteg új és érdekes ismerettel gazdagodott!
Az útvonal innen felkanyarodik a Kevélyekre, ahol újabb érdekességekkel ismerkedhet meg. Amint azt már jeleztük, a tanösvény bejárását több helyen lerövidítheti. Ha most szeretné befejezni kirándulását, az Egri-vártól fél óra gyaloglással elérheti a falut. Javasoljuk, hogy a későbbiekben visszatérve hozzánk, a tanösvény többi részét is járja végig! Az 5. állomás Pilisborosjenő felől a sárga jelzésen is megközelíthető, így a már megismert állomásokat kihagyva folytathatja a túrát.
 
További szép és tartalmas napot kívánunk!
 
                                                                                  A tanösvény készítői